<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	
	xmlns:georss="http://www.georss.org/georss"
	xmlns:geo="http://www.w3.org/2003/01/geo/wgs84_pos#"
	>

<channel>
	<title>სამეფო და ფეოდალური სასახლე &#8211; ანგი</title>
	<atom:link href="https://angi.ge/category/uncategorized/%e1%83%ab%e1%83%94%e1%83%92%e1%83%9a%e1%83%98%e1%83%a1-%e1%83%a2%e1%83%98%e1%83%9e%e1%83%98/saero-nageboba/%e1%83%a1%e1%83%90%e1%83%a1%e1%83%90%e1%83%ae%e1%83%9a%e1%83%94/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://angi.ge</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Sat, 16 Mar 2024 19:14:12 +0000</lastBuildDate>
	<language>ka-GE</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=5.3.21</generator>

<image>
	<url>https://angi.ge/wp-content/uploads/2019/10/cropped-ლოგო-2-32x32.png</url>
	<title>სამეფო და ფეოდალური სასახლე &#8211; ანგი</title>
	<link>https://angi.ge</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
<site xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">168580745</site>	<item>
		<title>ლამისყანის ორბელიანთა სასახლის კომპლექსი</title>
		<link>https://angi.ge/lamiskanis-orbelianta-sasakhlis-kompleksi/</link>
				<comments>https://angi.ge/lamiskanis-orbelianta-sasakhlis-kompleksi/#respond</comments>
				<pubDate>Fri, 14 Oct 2022 06:07:12 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Angi]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[გვიანი შუასაუკუნეები (XIV-XVIII სს)]]></category>
		<category><![CDATA[კასპი]]></category>
		<category><![CDATA[პერიოდები]]></category>
		<category><![CDATA[რეგიონები]]></category>
		<category><![CDATA[სამეფო და ფეოდალური სასახლე]]></category>
		<category><![CDATA[ყველა კატეგორია]]></category>
		<category><![CDATA[შიდა ქართლი]]></category>
		<category><![CDATA[ციხე-სიმაგრე]]></category>
		<category><![CDATA[ძეგლის ტიპი]]></category>
		<category><![CDATA[კასპის ღირსშესანიშნაობები]]></category>
		<category><![CDATA[კასპის ძეგლები]]></category>
		<category><![CDATA[კულტურული მემკვიდრეობა]]></category>
		<category><![CDATA[ორბელიანების სასახლე]]></category>
		<category><![CDATA[საქართველოს სასახლეები]]></category>
		<category><![CDATA[ფეოდალური სასახლეები]]></category>
		<category><![CDATA[შიდა ქართლის ღირსშესანიშნაობები]]></category>
		<category><![CDATA[შიდა ქართლის ძეგლები]]></category>
		<category><![CDATA[ჯამბაკურ-ორბელიანების სასახლე]]></category>
		<category><![CDATA[ჯამბაკურ-ორბელიანის სასახლე]]></category>

		<guid isPermaLink="false">https://angi.ge/?p=22793</guid>
				<description><![CDATA[<p>ლამისყანის ორბელიანთა სასახლის კომპლექსი შიდა ქართლში, კასპის მუნიციპალიტეტის სოფელ ლამისყანაში მდებარეობს. არქიტექტურული კომპლექსი მოიცავს ციხე-გალავანს, სასახლეს, წმ. გიორგის ეკლესიას, მარანსა და სხვა სამეურნეო ნაგებობებს. ციხე-გალავანი XVIII საუკუნით თარიღდება. მისი მშენებლობის შესახებ ცნობები არ შემონახულა, თუმცა, სავარაუდოდ, ქსნის ერისთავის ან მისი ოჯახის რომელიმე წევრის მიერ უნდა იყოს აგებული. სასახლე XIX საუკუნის I ნახევარში აუგია ივანე ორბელიანს [&#8230;]</p>
<p>The post <a rel="nofollow" href="https://angi.ge/lamiskanis-orbelianta-sasakhlis-kompleksi/">ლამისყანის ორბელიანთა სასახლის კომპლექსი</a> appeared first on <a rel="nofollow" href="https://angi.ge">ანგი</a>.</p>
]]></description>
						<wfw:commentRss>https://angi.ge/lamiskanis-orbelianta-sasakhlis-kompleksi/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
						<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">22793</post-id>	</item>
		<item>
		<title>ჭერემის ნაქალაქარი</title>
		<link>https://angi.ge/cheremis-nakalakari/</link>
				<comments>https://angi.ge/cheremis-nakalakari/#respond</comments>
				<pubDate>Thu, 17 Jun 2021 09:08:35 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Angi]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[ადრეული შუასაუკუნეები (IV-VII სს)]]></category>
		<category><![CDATA[განვითარებული შუასაუკუნეები (X-XIV სს)]]></category>
		<category><![CDATA[გურჯაანი]]></category>
		<category><![CDATA[ეკლესია-მონასტრები]]></category>
		<category><![CDATA[კახეთი]]></category>
		<category><![CDATA[ნაქალაქარი]]></category>
		<category><![CDATA[პერიოდები]]></category>
		<category><![CDATA[რეგიონები]]></category>
		<category><![CDATA[სამეფო და ფეოდალური სასახლე]]></category>
		<category><![CDATA[ყველა კატეგორია]]></category>
		<category><![CDATA[ციხე-სიმაგრე]]></category>
		<category><![CDATA[ძეგლის ტიპი]]></category>
		<category><![CDATA[გურჯაანის ღირსშესანიშნაობები]]></category>
		<category><![CDATA[კახეთის კულტურული ძეგლები]]></category>
		<category><![CDATA[კახეთის ღირსშესანიშნაობები]]></category>
		<category><![CDATA[ნაქალაქარი ჭერემი]]></category>
		<category><![CDATA[საქართველოს სასახლეები]]></category>
		<category><![CDATA[ჭერემი]]></category>

		<guid isPermaLink="false">https://angi.ge/?p=21766</guid>
				<description><![CDATA[<p>ჭერემის ნაქალაქარი კახეთში, გურჯაანის მუნიციპალიტეტში, სოფელ ჭერემსა და მის მიმდებარე ტერიტორიებზე მდებარეობს. ნაქალაქარი ერთმანეთისგან დაშორებულ რამდენიმე უბანსა და სხვადასხვა პერიოდის ძეგლებს მოიცავს. ჭერემის შესახებ ისტორიული ცნობები ძალიან მწირია, იგი იხსენიება ჯუანშერის თხზულებაში &#8211; ცხოვრება ვახტანგ გორგასლისა (ქ.ც.) და ვახუშტი ბატონიშვილის თხზულებაში &#8211; აღწერა სამეფოსა საქართველოსა: &#8220;და დასუა ერთი ეპისკოპოსად&#8230; &#8230;ერთი ჭერემს, მისსავე აღშენებულსა, და მუნ [&#8230;]</p>
<p>The post <a rel="nofollow" href="https://angi.ge/cheremis-nakalakari/">ჭერემის ნაქალაქარი</a> appeared first on <a rel="nofollow" href="https://angi.ge">ანგი</a>.</p>
]]></description>
						<wfw:commentRss>https://angi.ge/cheremis-nakalakari/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
						<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">21766</post-id>	</item>
		<item>
		<title>გეგუთის სასახლე</title>
		<link>https://angi.ge/gegutis-sasakhle/</link>
				<comments>https://angi.ge/gegutis-sasakhle/#respond</comments>
				<pubDate>Thu, 29 Apr 2021 12:29:54 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Angi]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[განვითარებული შუასაუკუნეები (X-XIV სს)]]></category>
		<category><![CDATA[გარდამავალი პერიოდი (VII-X სს)]]></category>
		<category><![CDATA[იმერეთი]]></category>
		<category><![CDATA[პერიოდები]]></category>
		<category><![CDATA[რეგიონები]]></category>
		<category><![CDATA[სამეფო და ფეოდალური სასახლე]]></category>
		<category><![CDATA[ყველა კატეგორია]]></category>
		<category><![CDATA[ძეგლის ტიპი]]></category>
		<category><![CDATA[წყალტუბო]]></category>
		<category><![CDATA[იმერეთის ღირსშესანიშნაობები]]></category>
		<category><![CDATA[იმერეთის ძეგლები]]></category>
		<category><![CDATA[საქართველოს სასახლეები]]></category>
		<category><![CDATA[ქართველ მეფეთა სასახლეები]]></category>
		<category><![CDATA[წყალტუბოს ღირსშესანიშნაობები]]></category>

		<guid isPermaLink="false">https://angi.ge/?p=21004</guid>
				<description><![CDATA[<p>გეგუთის სასახლე იმერეთში, წყალტუბოს მუნიციპალიტეტის სოფელ გეგუთში მდებარეობს. ძეგლი რამდენიმე ქრონოლოგიურ ფენას მოიცავს &#8211; VIII-IX სს, XII ს და XIII-XIV სს. VIII-IX საუკუნეებს მიეკუთვნება ერთოთახიანი, ბუხრიანი სანადირო სახლი, რომელიც სასახლის მთლიანობაშია ჩართული, ძირითადი ნაწილი XII საუკუნეშია აგებული, XIII-XIV საუკუნეებში კი სასახლის გაფართოება მიმდინარეობს, ამ პერიოდს მიეკუთვნება დასავლეთის მინაშენები და სასახლის ეკლესია. გეგუთის სასახლე საქართველოში დღემდე [&#8230;]</p>
<p>The post <a rel="nofollow" href="https://angi.ge/gegutis-sasakhle/">გეგუთის სასახლე</a> appeared first on <a rel="nofollow" href="https://angi.ge">ანგი</a>.</p>
]]></description>
						<wfw:commentRss>https://angi.ge/gegutis-sasakhle/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
						<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">21004</post-id>	</item>
		<item>
		<title>ვაჩნაძიანის პალატები</title>
		<link>https://angi.ge/vachnadzianis-palatebi/</link>
				<comments>https://angi.ge/vachnadzianis-palatebi/#respond</comments>
				<pubDate>Wed, 03 Feb 2021 14:14:45 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Angi]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[გარდამავალი პერიოდი (VII-X სს)]]></category>
		<category><![CDATA[გურჯაანი]]></category>
		<category><![CDATA[ეკლესია-მონასტრები]]></category>
		<category><![CDATA[კახეთი]]></category>
		<category><![CDATA[პერიოდები]]></category>
		<category><![CDATA[რეგიონები]]></category>
		<category><![CDATA[სამეკლესიიანი ბაზილიკა]]></category>
		<category><![CDATA[სამეფო და ფეოდალური სასახლე]]></category>
		<category><![CDATA[უგუმბათო ტაძარი]]></category>
		<category><![CDATA[ყველა კატეგორია]]></category>
		<category><![CDATA[ძეგლის ტიპი]]></category>
		<category><![CDATA[გურჯაანის ღირსშესანიშნაობები]]></category>
		<category><![CDATA[კახეთის კულტურული ძეგლები]]></category>
		<category><![CDATA[კახეთის ღირსშესანიშნაობები]]></category>
		<category><![CDATA[საქართველოს საერო ხუროთმოძღვრება]]></category>

		<guid isPermaLink="false">https://angi.ge/?p=19945</guid>
				<description><![CDATA[<p>ვაჩნაძიანის პალატები კახეთში, გურჯაანის მუნიციპალიტეტში, სოფელ ვაჩნაძიანში მდებარეობს. იგი IX საუკუნით თარიღდება. კომპლექსი მოიცავს სასახლესა და ეკლესიას. მეცნიერები ვარაუდობენ, რომ აქ იყო სამონასტრო სკოლა, რომლის დამთავრების შემდეგ ათონის ივერთა მონასტერში აგზავნიდნენ მოსწავლეებს. გადმოცემის თანახმად, აქ მიუღია განათლება XII-XIII საუკუნეების ქართველ პოეტს &#8211; ჩახრუხაძეს, რომელიც „თამარიანის“ ავტორად მიიჩნევა. ვაჩნაძიანის პალატები ერთ-ერთი მნიშვნელოვანი ძეგლია კულტურულ-ისტორიული თვალსაზრისით. კომპლექსის [&#8230;]</p>
<p>The post <a rel="nofollow" href="https://angi.ge/vachnadzianis-palatebi/">ვაჩნაძიანის პალატები</a> appeared first on <a rel="nofollow" href="https://angi.ge">ანგი</a>.</p>
]]></description>
						<wfw:commentRss>https://angi.ge/vachnadzianis-palatebi/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
						<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">19945</post-id>	</item>
	</channel>
</rss>
